1. szakasz: Mit jelent a fenntartható fogyasztás?

Életkora:

a) -29
23.66%
b) 30-39
17.23%
c) 40-49
17.62%
d) 50-59
18.5%
e) 60-69
16.55%
f) 70-
6.43%

Neme:

a) nő
55.06%
b) férfi
44.94%

1.1. kérdés

Véleménye szerint melyek a legfontosabb jövőre vonatkozó intézkedések?

(Legfeljebb három választ kérünk.)

a) A természeti erőforrások védelme.
55.37%
b) A gazdasági növekedés biztosítása.
14.06%
c) Munkahelyek teremtése.
23.05%
d) A környezet védelme.
59.18%
e) A jó kormányzás biztosítása.
25.78%
f) A népesség be- és elvándorlásának kezelése
7.52%
g) Új műszaki megoldások, technológiák fejlesztése
21%
h) Az egészségügy javítása.
23.14%
i) Az egyéni biztonság és a védettség növelése.
7.91%
j) A társadalmi igazságosság növelése.
31.93%

vagy

k) Egyik sem.
0.39%
l) Inkább nem válaszolok.
1.56%

1.2. kérdés

Személy szerint Ön mennyire aggódik a fenntartható fogyasztás ügye miatt?

(Egy választ kérünk.)

a) Nagyon.
46.43%
b) Eléggé.
45.74%
c) Nem igazán.
6.17%
d) Egyáltalán nem.
0.88%
e) Inkább nem válaszolok.
0.78%

1.3. kérdés

Ha el kell utaznia valahová, mondjuk, legfeljebb 10 km-re, akkor…

(Egy választ kérünk.)

a) szívesebben megy tömegközlekedési eszközzel.
29.65%
b) inkább a saját kocsijával megy.
36.99%
c) jobban szeret kerékpárral menni.
19.37%
d) ha lehet, gyalog megy.
13.41%
e) Inkább nem válaszolok.
0.59%

1.4. kérdés

Ha élelmiszert vásárol, mi a legfontosabb szempont, ami alapján választ?

(Legfeljebb két választ kérünk.)

a) Igyekszem csomagolás nélküli árut vásárolni, és csakis a szükséges mennyiségben.
34.12%
b) A könnyen és gyorsan elkészíthető ételeket kedvelem.
15.34%
c) Az egészséges élelmiszereket szeretem.
62.93%
d) Azokat a termékeket részesítem előnyben, amelyek a fenntarthatóság szempontjainak a leginkább megfelelnek (pl. előállításuk során nem sértik az emberi jogokat vagy kifejezetten figyelnek a környezet védelemére).
26.84%
e) Főleg a termékek ára szerint választok.
38.45%
f) Inkább nem válaszolok.
0.79%

1.5. kérdés

Ön szerint elsősorban kinek a felelőssége az, hogy a fogyasztási szokásokat a fenntarthatóság irányába terelje?

(Legfeljebb két választ kérünk.)

a) Az egyéné.
66.47%
b) A civilszervezeteké (nem az államé).
3.55%
c) A vállalatoké.
23.37%
d) Az önkormányzatoké.
14.69%
e) Az országos politikusoké és a kormányé.
40.34%
f) Az Európai Unióé és intézményeié.
24.85%
g) Az ENSZ-é és más nemzetek feletti szervezeteké.
12.03%

vagy (Egy választ kérünk.)

h) Inkább nem válaszolok.
0.99%

1.6. kérdés

Ön szerint milyen intézkedésekkel lehetne ösztönözni az embereket a fenntartható fogyasztói viselkedésre?

(Legfeljebb két választ kérünk.)

a) A termékek fenntartható gyártására és használatára vonatkozó szabványokat, mérőszámokat kell meghatározni, és meg kell követelni ezek betartását.
31.92%
b) Információs kampányokat kell szervezni, amelyek arra sarkallják az embereket, hogy változtassanak vásárlási szokásaikon, és megtanulják, miként lehet fenntartható módon használni a termékeket és fenntartható módon megszabadulni tőlük.
51.72%
c) Fel kell címkézni a termékeket, hogy könnyebb legyen a fenntarthatósági elvek betartásával készített termékeket megtalálni.
25.12%
d) Támogatásokkal tegyék olcsóbbá a fenntartható fogyasztást, ugyanakkor adóztassák meg, és így tegyék drágábbá a fenntarthatóság szempontjából káros termékeket.
51.72%
e) Tiltsák be a fenntarthatóság szempontjából káros termékek és szolgáltatások termelését és behozatalát.
25.02%

vagy (Egy választ kérünk.)

f) Egyik sem.
0.79%
g) Inkább nem válaszolok.
0.89%

2. szakasz: Elmozdulás a jelenleginél elfogadhatóbb fogyasztási szokások irányába

2.1. kérdés

Ön szerint melyik a legfontosabb szerep, melyet az állampolgároknak vállalniuk kellene abban, hogy a fogyasztási szokások a fenntarthatóság irányába változzanak?

(Egy választ kérünk.)

a) Fogyasztói szerepet – igyekezzenek olyan termékeket és szolgáltatásokat vásárolni, amelyek segítik a fenntartható fogyasztás kialakulását.
37.88%
b) Politikai szerepet – szavazzanak olyan politikusokra, aki a fenntarthatóságot hirdetik, írjanak alá kérvényeket, nyújtsanak be petíciókat, stb.
9.91%
c) Szervezzenek közösségi akciókat – vegyenek részt a fenntarthatóságot támogató tevékenységekben (pl. közösségi mezőgazdaság keretében fizessenek elő a helyi gazdák terményeire, szervezzenek önkéntes szerelő klubokat, ahol a helyi közösség tagjai megjavítják egymás eszközeit ahelyett, hogy kidobnák őket, a helyi közösségek együtt és így olcsóbban vásároljanak megújuló energiahordozókat vagy használják ki a telekocsi-rendszer nyújtotta lehetőségeket).
30.32%
d) hassanak a családjukra, barátaikra, szomszédaikra, ismerőseikre, hogy mások is fenntartható módon fogyasszanak.
18.55%
e) Ez nem az állampolgárok dolga.
2.45%
f) Inkább nem válaszolok.
0.88%

2.2. kérdés

A fenntarthatóbb napi közlekedés érdekében Ön mely gazdasági intézkedéseket tartja a legelfogadhatóbbnak?

(Legfeljebb két választ kérünk.)

a) Terhelje nagyobb adó a hagyományos, fosszilis üzemanyagokat.
5.26%
b) A jobban szennyező gépjárművek után fizessenek több adót, mint amennyit a kevésbé szennyezők után fizetnek.
23.39%
c) Úthasználati díjakat vessenek ki, és korlátozzák a gépkocsiforgalmat a városközpontokban és az autóutakon.
12.28%
d) Kapjanak kedvező hiteleket a környezetbarát gépkocsik vásárlói.
27.78%
e) A közlekedési infrastrukturális beruházásoknál a személyes autóhasználat helyett inkább a tömegközlekedésre kell pénzt és figyelmet fordítani (pl. busz sávok, gyorsabb vonatok, várostervezési elvek változása).
53.51%
f) Adókedvezményekkel támogassák a saját autó használata helyett a más közlekedési lehetőségeket (pl. közös fenntartású gépkocsihasználat, tömegközlekedés, kerékpárhasználat, otthon végezhető munka).
50.1%

vagy (Egy választ kérünk.)

g) Nincs szükség ilyen gazdasági intézkedésre
1.56%
h) Inkább nem válaszolok.
1.46%

2.3. kérdés

Ön szerint a hatóságoknak hogyan kellene javítaniuk azon, ahogyan a vásárlókat jelenleg a termékek fenntarthatósággal kapcsolatos tulajdonságairól tájékoztatják? Mi legyen a legfontosabb szempont?

(Csak egy választ kérünk.)

a) Az egyszerűség: egyszerűsítsék és egységesítsék a már meglévő fenntarthatósági címkéket, feliratokat.
34.74%
b) Az alapos tájékoztatás: még több termékről és még részletesebb információkat jelentessenek meg.
11.25%
c) Az ellenőrzés: szigorúan ellenőrizzék, hogy mi szerepel a termékleírásában és miket állít a termékről a gyártó és a forgalmazó.
24.07%
d) Az oktatás: meg kell tanítani a vásárlókat arra, hogy jobban megértsék a termékekről szóló információkat és hirdetéseket.
28.18%
e) Egyik sem.
0.88%
f) Inkább nem válaszolok.
0.88%

2.4. kérdés

Mit kellene tenniük az uniós politikusoknak az energiahatékonyság javítása, a megújuló energia arányának növelése és az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése érdekében?

(Egy választ kérünk.)

a) Jelöljenek ki elérendő célokat a tagállamok számára és határozzák meg, hogy hogyan teljesítsék a célokat.
21.83%
b) Jelöljenek ki célokat a tagállamok számára, de ne szóljanak bele, hogy érik el őket.
32.85%
c) Támogassák bizonyos technológiák bevezetését vagy egy-egy technológia leváltását a célok elérése érdekében.
36.06%
d) Bízzák a dolgot a tagállamokra.
5.95%
e) Inkább nem válaszolok.
3.31%

2.5. kérdés

Hogyan kellene foglalkozniuk a politikai döntéshozóknak a fenntarthatóságot szolgáló alulról jövő kezdeményezésekkel vagy közösségi programokkal (pl. helyi élelmiszercsere, közösségi kertek és közösségi konyhák, megújulóenergia-szövetkezetek, közösségi szerszámhasználat, stb.)?

(Csak egy választ kérünk.)

a) Nyújtsanak pénzügyi segítséget (pl. támogatás, adókedvezmény, partnerség, projektfinanszírozás, díjak, kitüntetések).
52.39%
b) Adjanak tanácsot, iránymutatást és adminisztrációs segítséget.
17.6%
c) Politikailag támogassák és ismerjék el ezeket a tevékenységeket.
14.27%
d) Hagyják a civil kezdeményezéseket egyedül érvényesülni, majd a piaci erők eldöntik, mennyire életképesek
13.1%
e) Inkább nem válaszolok
2.64%

3. szakasz: A fogyasztás csökkentése

3.1. kérdés

Ön hajlandó lenne önként csökkenteni a személyes fogyasztását?

(Egy választ kérünk.)

a) Igen.
89.79%
b) Nem.
7.56%
c) Inkább nem válaszolok.
2.65%

Ha igen, mely téren lenne erre a leginkább hajlandó?

(Egy választ kérünk)

a) Az árucikkek terén: például nem vennék gyorsan elavuló, divatcikk jellegű termékeket, nem vásárolnék már meglévő, használható mobiltelefonom vagy más elektronikai eszköz helyett egy újabb változatot, inkább megosztva használnék, bérelnék eszközöket ahelyett, hogy megvenném őket, használt cikket vásárolnék.
37.6%
b) A közlekedés terén: például kevesebbet járnék autóval, kevesebbet repülnék.
4.92%
c) Az élelmiszer-fogyasztás terén: például kevesebb húst fogyasztanék, csak azt venném meg, amit ténylegesen fel is használunk, nem vásárolnék olyan élelmiszereket, amelyek előállítása kedvezőtlen hatással van a környezetre, mint például idényen kívüli gyümölcsöket és zöldségeket.
31.91%
d) A háztartásban használt energia és vízfogyasztás terén: például a szoba hőmérsékletének 1°C kal alacsonyabban tartásával, zuhanyzással a kádban fürdés helyett, a világítás lekapcsolásával, ritkább kocsimosással stb.
23.72%
e) Inkább nem válaszolok.
1.86%

3.2 kérdés

Mit tegyen az Unió – ha egyáltalán tennie kell valamit – annak érdekében, hogy a termékek tartósabbak legyenek?

(Legfeljebb két választ kérünk.)

a) Jobb termékek: növeljék meg a kötelező jótállás időtartamát és szigorúbb gyártási előírásokat követeljenek meg, hogy a termékek tartósabbak legyenek
71.57%
b) Feliratozás: jelöljék a termékeken, hogy azok mennyire tartósak. Így a vásárolók a tartósabb termékeket tudják választani.
27.45%
c) Megjavítható termékek: biztosítsák a megfelelő alkatrészellátást és azt, hogy a termékek egyszerűbben és olcsóbban javíthatóak legyenek.
62.25%
d) Az Európai Uniónak nem kell olyan szakpolitikai intézkedéseket hoznia, amelyek hosszabb élettartamú termékek gyártásához vezetnek.
3.92%
e) Inkább nem válaszolok.
1.08%

3.3. kérdés

Ön szerint az állami szerveknek szabályozniuk kellene a reklámkampányokat a fogyasztás csökkentése érdekében?

(Egy választ kérünk.)

a) Igen.
80.37%
b) Nem.
16.39%
c) Inkább nem válaszolok.
3.24%

Ha igen, az állami szervek feladata lenne:

(Egy választ kérünk.)

a) Gondoskodni arról, hogy a reklámokban ne tüntethessék fel „zöldebbnek” a termékeket, mint amilyenek valójában, vagyis megtévesztő módon ne hirdethessenek környezetbarátnak egy terméket, ha nem az.
41.51%
b) Betiltani a túlfogyasztásra vagy pazarlásra csábító hirdetéseket, pl. „egyet fizet, hármat kap ”.
21.25%
c) Gondoskodni arról, hogy minden reklámban szó essék a termék fenntarthatóságra gyakorolt hatásáról.
19.05%
d) Támogatni az olyan termékek hirdetését, amelyek a fenntarthatóság szempontjából előnyösek.
17.34%
e) Inkább nem válaszolok.
0.85%

3.4. kérdés

Az Európai Bizottság azt javasolja a tagállamoknak, hogy a jövedelem alapú adózásról helyezzék a hangsúlyt inkább a nyersanyag-felhasználás alapú adókra, hogy ezzel is segítsék a fenntarthatóbb társadalom kialakulását. Ön szerint legyenek alacsonyabbak a jövedelmet terhelő adók és helyette magasabbak a fogyasztást, illetve a nyersanyag-felhasználást terhelő adók? (pl.: ÁFA)

(Egy választ kérünk.)

a) Igen.
59.82%
b) Nem.
24.56%
c) Inkább nem válaszolok.
15.62%

4. szakasz: Cél: a hulladék nélküli gazdaság?

4.1. kérdés

Az Európai Bizottság távlati célkitűzésként fogalmazta meg, hogy 2050-re olyan gazdaságunk lesz, amelyben az előállított termékekből idővel nem válik szemét, vagyis a funkciójukat vesztett tárgyak anyagát – amennyire csak lehetséges – újrahasznosítjuk. Ennek a „körkörös gazdaságnak” a része a következő lépésekből álló hulladékkezelési elv: csökkenteni kell a hulladék mennyiségét, ha lehet, a tárgyakat újból fel kell használni, illetve újra kell hasznosítani őket, a hulladékok szerves anyagait komposztálni kell, illetve elégetve energiát kell termelni belőlük, és végül a maradékot hulladéklerakókban kell tárolni. Mit gondol, mennyire legyen ambiciózus az erre vonatkozó célkitűzés?

(Egy választ kérünk.)

a) Csökkentenünk kell a keletkező hulladék mennyiségét, de a jövőt illetően nem ez a legégetőbb kérdés.
16.67%
b) Olyan gazdaságra van szükség, amelyben nem keletkezik hulladék, de ennek határidejével kapcsolatban lehetünk engedékenyebbek.
38.33%
c) Kerüljön, amibe kerül (ideértve az állampolgárokat és a vállalkozásokat is érintő szigorú szabályozást), de 2050-re maradéktalanul meg kell valósulnia a hulladékmentes gazdaságnak.
40%
d) A cél megvalósulását bízzuk a piacra.
2.35%
e) Inkább nem válaszolok.
2.65%

4.2. kérdés

Véleménye szerint melyek a legjobb módszerek arra, hogy csökkentsük a világszerte kidobott élelmiszer mennyiségét?

(Legfeljebb három választ kérünk.)

a) Hívjuk fel a figyelmet arra, hogy hogyan lehet megelőzni az élelmiszer-pazarlást (például magyarázzuk el, mi a különbség a „minőségét megőrzi” és a „lejárati dátum” között, hogyan tervezzük meg a bevásárlást, hogyan készítsünk ételeket megmaradt alapanyagokból, hogyan tároljuk az élelmiszert, stb.).
66.57%
b) Támogassuk az olyan új, intelligens csomagolások használatát, amelyek visszazárhatók vagy jelzik az áru frissességét.
33.73%
c) Támogassuk az ésszerű termelési, gyártási megoldásokat (csak olyasmit állítsunk elő, amire szükség van, csak a szükséges mennyiségben, és csak ott és akkor, amikor arra valódi kereslet mutatkozik).
43.26%
d) Csomagoljuk a termékeket olyan mennyiségben, hogy minél kevesebb váljon belőlük felesleges maradékká.
39.33%
e) Oldjuk meg a háztartási élelmiszerhulladék szelektív gyűjtését kényelmes és gazdaságilag is működőképes komposztáló rendszerek bevezetésével!
32.35%
f) Szervezzük meg a fogyasztható, de feleslegessé vált élelmiszereknek gyűjtését, amely különben kárba veszne.
37.17%
g) Inkább nem válaszolok.
0.29%

4.3. kérdés

Tegyük fel, hogy az EU hosszú távú célja, hogy a régi mobiltelefonok 80%-át újból felhasználja és újrahasznosítja. Mit kellene az EU-nak tennie e cél elérése érdekében?

(Legfeljebb két választ kérünk.)

a) Ösztönözzék a vásárlókat, hogy új telefon vásárlásakor adják le a régit (pl. cserébe kapjanak engedményt az új készülék árából).
65.78%
b) Tegyék kötelezővé a régi telefon leadását új készülék vásárlásakor.
15.93%
c) Ösztönözzék az embereket, hogy vásárlás helyett inkább béreljenek mobiltelefont.
6.19%
d) Tegyék érdekeltté a gyártókat abban, hogy a régi telefonok korszerűsíthetők, bővíthetők és javíthatók legyenek.
33.63%
e) Kötelezzék a gyártókat, hogy olyan készülékeket gyártsanak, amelyekből könnyen kinyerhetők és újrahasznosíthatók az anyagok.
59%
f) A jelenlegi törekvések elegendőek a begyűjtésre, az újbóli felhasználásra és az újrahasznosításra.
1.18%
g) Inkább nem válaszolok.
0.49%

4.4. kérdés

Mit tegyen az EU annak érdekében, hogy megállítsa a konfliktus-övezetekből származó ásványkincsek kereskedelmét, vagyis az olyan nyersanyagokét, amelyek bányászata olyan területen folyik, ahol a nyersanyagok értékesítéséből fegyveres konfliktusban részt vevő csoportok húznak hasznot?

(Egy választ kérünk.)

a) Vezessenek be egy olyan tanúsítványt, amelyet csak azok a nyersanyagokat értékesítő vállalatok kaphatnak meg, amelyek önként vállalják, hogy nem forgalmaznak konfliktus övezetekből származó ásványkincseket.
17.84%
b) Kötelező szabályozással korlátozzák a háborús területről származó ásványkincsek termelését, behozatalát és felhasználását a bányától a végfelhasználóig (ti. cégek, magánszemélyek).
42.75%
c) Élvezzen elsőbbséget azoknak az eljárásoknak a kifejlesztése, amelyekkel a konfliktus övezetekből származó ásványkincsek a termékekből könnyen kinyerhetők és újrahasznosíthatók.
31.37%
d) Ne avatkozzanak bele, hagyják a piaci erőkre a problémát.
2.45%
e) Inkább nem válaszolok.
5.59%

4.5. kérdés

A hulladékmentes gazdaságban Ön szerint hogyan kellene az Európai Uniónak viselkednie a nyersanyagok importálásával és hulladék exportjával kapcsolatban?

(Legfeljebb két választ kérünk.)

a) Az Unió tartsa a területén belül a ritka anyagokat és a potenciálisan háborús övezetből származó ásványokat újbóli felhasználás és újrafeldolgozás céljából.
44.22%
b) Az Unió az EU-n kívülről is behozhat ritka anyagokat és háborús területről származó ásványkincseket, de csak akkor, ha a feldolgozásuk az Unión belül jobban megfelel a fenntarthatósági elveknek, mint máshol.
18.24%
c) Az Uniónak fokozatosan be kell tiltania a veszélyes és mérgező alkatrészeket a termékekben (pl. az elektronikus készülékekben).
47.45%
d) Az Uniónak fel kell lépnie a veszélyes hulladékok (illegális) szállításával szemben a szegényebb országokba.
45.59%
e) A veszélyes hulladékok exportálása harmadik országokba megengedett, de csak akkor, ha garancia van rá, hogy ott tisztességes munkakörülmények és megfelelő biztonsági és környezetvédelmi szabványok mellett dolgozzák fel őket.
15%
f) Inkább nem válaszolok.
3.24%

Értékelő kérdések

1. E beszélgetés nyomán változott-e véleménye a fenntartható fogyasztásról?

a. Igen, pozitívabb lett.
62.83%
b. Igen, negatívabb lett.
1.1%
c. Nem, ugyanaz, mint a tanácskozás előtt.
33.97%
d. Nem tudom.
2.1%

2. Ismét eljönne-e egy ilyen tanácskozásra, ha meghívnák?

a. Igen.
88.56%
b. Nem.
0.9%
c. Talán.
9.75%
d. Nem tudom.
0.8%
Kérjük, hogy jelölje: milyen mértékben ért egyet avagy nem ért egyet a következő kijelentésekkel

3. „A tájékoztató füzetet és a kisfilmeket kiegyensúlyozottaknak és tényekben gazdagoknak találtam.”

a. Teljes mértékben egyetértek vele.
41.05%
b. Egyetértek vele.
50.8%
c. Se egyet nem értek vele, se nem vitatom.
6.66%
d. Nem értek vele egyek.
1.19%
e. Határozottan más a véleményem.
0.3%

4. „Annál az asztalnál, ahol én ültem, a részvevők különböző nézeteket és távlatokat ismertettek és beszéltek meg.”

a. Teljes mértékben egyetértek vele.
49.9%
b. Egyetértek vele.
42.43%
c. Se egyet nem értek vele, se nem vitatom.
4.98%
d. Nem értek vele egyek.
2.39%
e. Határozottan más a véleményem.
0.3%

5. „Jó lenne, ha Európa-szerte hasonló módon megbeszélnék e kérdéseket.”

a. Teljes mértékben egyetértek vele.
69.28%
b. Egyetértek vele.
27.61%
c. Se egyet nem értek vele, se nem vitatom.
3.01%
d. Nem értek vele egyek.
0.1%
e. Határozottan más a véleményem.
0%

6. „Meggyőződésem, hogy a polgárok tanácskozása értékes információkkal szolgált a kormányzat és a szakpolitikusok számára.”

a. Teljes mértékben egyetértek vele.
33.03%
b. Egyetértek vele.
44.81%
c. Se egyet nem értek vele, se nem vitatom.
17.62%
d. Nem értek vele egyek.
3.83%
e. Határozottan más a véleményem.
0.7%

7. „Összességében elégedett vagyok azzal, ahogyan hazámban a polgárok tanácskozását megszervezték.”

a. Teljes mértékben egyetértek vele.
57.59%
b. Egyetértek vele.
35.48%
c. Se egyet nem értek vele, se nem vitatom.
4.82%
d. Nem értek vele egyek.
1.91%
e. Határozottan más a véleményem.
0.2%